Ez a blog tulajdonképpen azért jött létre - mint ahogy azt a neve is mutatja-, hogy elmeséljem, mivel telnek munkanélküli napjaim. Mert hogy az eredeti szándék az volt, hogy karrierváltás közben kicsit pihenek, relaxálok, feltöltődöm, és várom, hogy újra motivált legyek és csillogjon a szemem végre, amikor egy munka szóba kerül.

Mindeközben kávézok, éttermekbe, könyvtárba, moziba járok, berendezzük az új lakásunkat, sportolok, találkozom a barátaimmal, blogot írok a vadiúj e-padomon a Costában, miközben azt a marcipános latte macchiatót kortyolgatom- szóval, ez volt a terv.

De...

...aztán nem így alakult, és megint mondom, ez nem panasz, mert Hál Istennek (vagyis a kapcsolataimnak, a spinninges társnak, meg persze az eddigi munkámnak) gyakorlatilag nem igen telt el idő munka nélkül.

Ma például Ernővel, az új kollégámmal egyeztettük a következő lapszámot, amit hétfőn már tördelnek. Még jó, hogy napilapos tempóhoz szokott emberke nem ijed meg, ha kissé sürgős a meló. Minden esetre pozitív élmény volt, jófej emberek, akik úgy fogadtak, hogy "tökre örülünk, hogy jössz", érdekes feladat, szóval, jó kis nap volt :-)